KATALÓGUS 8 OLDAL
Wildey
gyári katalógus
Modellek, műszaki jellemzők, ballisztikai adatok és kiegészítők — a gyártó saját bemutatójában.
Gyári Wildey-katalógus · 1990 körül · Magyar változat
Online görgethető kiadás
JULIUS MAROTI MAGYAR ARCHÍVUMA
Egy különleges amerikai pisztoly, a gyári katalógus és különböző korszakok magazincikkein keresztül. Eredeti képek, korhű megjelenés, magyar szöveg.
A dokumentumokhoz
Gyári bemutató.
Korabeli próbák.
A Wildey történetét a saját korának forrásai mesélik el.
Négy korabeli kiadvány, egy helyen.
A GYŰJTEMÉNY
Olvasd a magyar változatokat
a görgethető online olvasóban.
KATALÓGUS 8 OLDAL
Modellek, műszaki jellemzők, ballisztikai adatok és kiegészítők — a gyártó saját bemutatójában.
Gyári Wildey-katalógus · 1990 körül · Magyar változat
Online görgethető kiadás
AMERICAN HANDGUNNER 7 OLDAL
James E. Fender kritikus lőpróbája a kezdeti évekből. Fejlesztés, gyártás és a teszt során szerzett tapasztalatok.
James E. Fender · 1984. március–április
Online görgethető kiadás
AMERICAN HANDGUNNER 12 OLDAL
James E. Fender öt évvel később újra teszteli a Wildeyt. A .475 Magnum, az új vállalat története és a Survivor fejlődése.
James E. Fender · Fotók: Ichiro Nagata
1989. január–február
Online görgethető kiadás
GUNS MAGAZINE 7 OLDAL
John Taffin bemutatója a Survivor történetéről, különleges megoldásairól és a .45 Win Mag próbájáról.
John Taffin · Fotók: Ichiro Nagata · 2005. június
Online görgethető kiadás
BOSSZÚVÁGY 3 · KÖNYVRÉSZLET
Michael Winner irodájától Charles Bronsonon át a Pierre Hotel tetőtéri fotózásáig. A történet Wildey Moore saját visszaemlékezéséből.

... A raktárban találkoztam Winnerrel. Borzas, hosszú hajú brit volt, viseltes, vastag gyapjúpulóverben. Őszintén szólva elhanyagolt benyomást keltett, és láthatóan nem érdekelte a külseje. Egy ütött-kopott íróasztal mögött ült, kezében szivarral. Amikor beléptem, felállt.
- Michael Winner vagyok - vakkantotta egy szivarfüstfelhő mögül.
- Wil Moore - feleltem.
Ahogy mondtam, nem vagyok nagy moziba járó, így arcról nem ismertem.
Beszélgettünk egy kicsit. Eleinte visszafogottnak tűnt, aztán megkérdezte:
- Elhozta a fegyvert?
Láttam, ahogy felcsillan a szeme, amikor elővettem a Survivort. Miközben kézbe vette, arról kezdett beszélni, hogy azt szeretné, ha Bronson egy Survivort használna a filmben. Nem láttam szükségét közölni vele, hogy már nincs közöm a vállalathoz, ő pedig nem kérdezett rá. Aztán a Bosszúvágyról kérdezett. A kérdése inkább költői volt, és nem sokat tudtam hozzátenni. Szóba hozta Clint Eastwoodot, és azt, hogy szeretnének rálicitálni.
Ekkor Winner témát váltott. Úgy látszott, meghozta a döntését.
- Ráér még egy kicsit? Bronson a Pierre-ben van. Átmehetnénk, és megkérdezhetnénk a véleményét.
Ez most viccel? Persze hogy ráértem. Meg is mondtam neki.
Bólintott, és odaszólt valakinek, hogy hívjon taxit. Húsz percen belül egy sárga taxiban ültünk, útban a Pierre Hotel felé. Odabent követtem Winnert Bronson lakosztályába. Vagy öt percet vártunk, mire Bronson megjelent. Amikor belépett, Winner köszönt neki, de egyikük sem fordult felém. Winner nem fáradt azzal, hogy bemutasson, Bronson pedig nem mutatkozott be.
- Itt a fegyver - mondta Winner Bronsonnak, rám mutatva, kezemben a Survivorral.
E bemutatás után Bronson kezébe adtam a pisztolyt. Rengeteg kérdést tettek fel. Nyilvánvaló volt, hogy egyre jobban lelkesedik az egészért. Bronson mosolyogva beszélt Winnerrel, engem közben úgy hagytak ott, hogy a falat néztem. Vigyorogva egyetértettek abban, hogy tetszik nekik. Szerintük a Survivor tökéletes volt a filmjükhöz.
Bronson ekkor rám nézett.
- Ezt tudnánk használni.
Winner rögtön rávágta:
- Igen, szerintem is. Csináljuk meg most a reklámfotókat!
Bronson bólintott. Winner letelefonált, hogy van-e valahol megfelelő hely. Valaki a tetőt javasolta, így hárman elindultunk a Pierre hátsó lépcsőjén a tetőre.
Bronson magával vitte a fegyvert. Fent Winner előhúzott a zsebéből egy jelentéktelen kis fényképezőgépet, és fotózni kezdte a Survivorral pózoló Bronsont.
Deszkák és mindenféle törmelék hevertek odafent, amitől a hely elég lepusztultnak hatott. Ketten berendezték a „díszletet” a törmelékből, Winner pedig úgy fényképezte Bronsont, hogy Manhattan belvárosa legyen a háttérben. Bronson közben úgy tartotta a Survivort, mintha éppen egy bűnözőt terítene le, ahogy majd a filmben is teszi. A rögtönzött díszlet ellenére a képek tökéletesek lettek. ...
Forrás: Wildey Moore: Wildey’s Here: The Survivor (AuthorHouse, 2019), 13. fejezet: Death Wish III and the .475 Magnum.
Magyar változat: Julius Maroti, 2026.
A GYŰJTEMÉNYRŐL
A gyári katalógus a gyártó szemszögéből mutatja be a Wildeyt. James E. Fender 1984-es és 1989-es tesztjei a kezdeti nehézségeket és a .475 Magnum Survivor fejlődését követik. John Taffin 2005-ös írása egy későbbi korszakból egészíti ki a képet. Együtt azt is megmutatják, hogyan változott a pisztoly megítélése az évek során.
Julius Maroti · Magyar változatok, 2026
A SAJÁT GYŰJTEMÉNYEMBŐL
Ezt a Wildey-szettet vásároltam meg elsőként, az Armeria Red Pointtól. A róla készült eredeti felvételek a gyűjteményem személyes történetéhez is hozzátartoznak.
A képek wildey.hu-n történő felhasználását Fabiano Visintini engedélyezte.
Fotók: Armeria Red Point
Fabiano Visintini engedélyével.

AZ OLDAL MÖGÖTT
A Wildey iránti érdeklődésemnek ezt az oldalt szenteltem. Itt a saját szettjeim és a hozzájuk kapcsolódó történetek mellett azok az olvasmányok is helyet kapnak, amelyeket érdemesnek tartok magyarul megosztani.
A régi akciófilmek hangulata is része ennek a világnak. A mellékelt, képzeletbeli filmplakáton én is helyet kaptam Charles Bronson mellett: egy soha el nem készült folytatásban, a Cannon-korszak stílusában.
Julius Maroti@juliusmaroti